Utáltam magam miattad,
mert helytelen volt a pillanat,
de meggyőztél: ez így volt megírva.
Majd boldog lettem miattad,
újra szép volt a világ miattad,
és ismét hinni akartam.
Végül mégis egyedül maradtam…
A mennybe emeltél,
aztán a pokolba temettél.
Bíztam benned, mégis átvertél.
De csak azért sem mondom meg,
hogy már csak egy NULLA vagy a szememben.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: